Kapcsolattartó személy:
Tom Fairfax
farmer
LIVING LAB 7: Egyesült Királyság
Mindrum Farm
Managed by Tom Fairfax
Általános információ
Mindrum egy vegyes biogazdaság az észak-northumberlandi Cheviot-hegység lábánál. A fő termelő vállalkozás a juhászat. 1000 anyajuhot tartanak (főként Suffolk Mules juhokat), és számos piaci ágazatban értékesítenek bio bárányhúst. Van egy körülbelül 100 rövidszarvú, angus és simmentáli keresztezésű anyatehénből álló zárt állományuk is. Körülbelül 90 anyatehenet tartanak, és az elkövetkező néhány évben 100 -110 tehénre fognak feltölteni.
2019-ben áttértek a "biológiailag irányított agroökológiai működési modellre", és 2022-ben fejezték be a biogazdálkodásra való átállást. Amikor áttértek a biogazdálkodásra, nem voltak biztosak abban, hogy a talaj mennyi állatállományt képes eltartani, de azt tapasztalták, hogy az állomány jobban táplálkozik, mint várták, és most az állatállományt visszavezetik a gazdaság egyensúlyi állapotába. A szarvasmarhákat és a juhokat ökoszisztéma-mérnökként használják, megteremtve a rotációs szántóföldi művelés feltételeit (természetes termékenységet biztosítva és egészséges talajokat biztosítva a gazdaság egész területén).
Termesztenek némi árpát és zabot az állatállomány takarmányozására, de főként búzát termesztenek, amelynek egy részét eladják Wildfarmed (bár nem organikusan dolgozzák fel, regeneratív megközelítésük összhangban van a Wildfarmed gondolkodásmódjával).
Amikor Tom apja 1955-ben megérkezett a farmra, még egyáltalán nem volt erdő, és ő létesített néhány védősávot. Bár a Mindrum mindig is Tom látókörében volt, ez történelmileg soha nem volt fenntartható üzleti modell. Tom korábban katonai karriert futott be (információs kockázati tanácsadással foglalkozott). A gazdaságban 1997-ben stratégiai felülvizsgálatot végeztek, majd 5 éves klasszikus osztalékgazdálkodási modellbe kezdtek, és Tom volt a felelős a gondnoksági rendszerekért. Az agrár-környezetvédelmi oldal és az erdőgazdálkodás az, ami azóta különösen érdekli.
Az erdészeti üzleti modell, amelyet örökölt, a fák 10 évenkénti ritkítása volt; a ritkítások önmagukért fizetnének, és a végén maradna egy állandó fakitermelés. A piac azonban továbblépett, és azóta a közjóléti erdők felé fordultak, és az aljnövényzet kiépítésén, fakitermelésen stb. dolgoznak. Az agrárerdészetre most már inkább talajjavító eszközként tekintenek (a gazdaságban sokféle talaj van, némelyik nagyon homokos, némelyik pedig eléggé köves), környezettechnikai eszközként és tápanyag-előállító eszközként. Az állatállományt gyakran megfigyelik a fákat bogarászó állatoknál.
Számos különböző erdő és agrárerdészet nyújt menedéket és fát különböző célokra; az ősöreg és veterán fáktól kezdve a modernebb ültetvényekig, határokig és sövényekig (49 hektárnyi védőövezet). Sok védősávot 1960 óta ültettek, sok sövény régebbi, és mintegy 1 km hosszú veterán fasor több száz éves. Az összes mezőt sövény veszi körül, ezek a foltvarrás részét képezik. A veterán fák közül sok a határfásítás. Egyes kőrisek 200-250 évesek, és egyes esetekben érthető, hogy a második vagy harmadik veteránfa ugyanazon az alanyon. A megfelelő állandó legelőkön különböző elrendezésű "terebélyes" fákat telepítenek, hogy erdei réteket hozzanak létre. Azzal, hogy az állatállomány nem csak legelészik, hanem bóklászhat is, környezetvédelmi, egészségügyi és jóléti előnyökkel jár.
Általános gazdálkodási megközelítés
Szerves/regeneratív
Célok
Működési integráció - teljes körű, teljes körű integráció a teljes spektrumban. Mindig azon gondolkodnak, hogy mit akarnak elérni, és egy "intelligenciamodellt" követnek.
A gazdaságban egy átfogó legeltetési mátrix kialakítása, hogy az állandó és időszakos legeltetés, valamint a különböző erdők és szegélytelepítések együttesen működjenek.
- A fákat Mindrumban az infrastruktúra részeként tartják számon, mivel menedéket és faanyagot biztosítanak különböző célokra, a jószágok számára nyújtanak táplálékot, valamint javítják a talaj egészségét és termékenységét. A biomasszával kapcsolatos tevékenységet is folytatnak, a saját ritkítások egy része jelentős mennyiségű fosszilis tüzelőanyagot helyettesít, a maradékot pedig a biológiai sokféleség támogatására hagyják.
- Az agroerdészet használata nagymértékben talajjavító eszközként, környezettechnikai eszközként és tápanyag-előállító eszközként - a böngészésre összpontosítva. A bélrendszeri kibocsátások lehetséges mérséklése a fák bozótjain keresztül, valamint az állatok egészségének és jólétének javítása.
- Az erdő kellően erős ahhoz, hogy a legeltetést vagy a bozótirtást túlélje a telepítés során.
- Az állatállomány egyensúlyba hozása a gazdaságban.
- Elsősorban legeltető rendszerrel. Tavaly (2023) ahelyett, hogy drága és késői gabonát takarítottak volna be az állomány takarmányozására, saját polikór gabonaféléket, valamint fásszárúakat és fűféléket termesztettek, javítva ezzel a bruttó árrést.
- Az állatállomány ökoszisztéma-mérnökként való felhasználása - a szarvasmarhákat és juhokat arra próbálják felhasználni, hogy kedvező feltételeket teremtsenek a szántóföldi műveletek számára, ami költséghatékonyabb is.
- A biológiai sokféleség általános növelése a gazdaságban és a szimpatikus gazdálkodás, figyelembe véve a korábbi gazdálkodást és történelmet, valamint a topográfiai jellemzőket, például az ártereket (a régi térképek nagyon informatívak lehetnek).
- Az ökológiai tervezésre érzékeny gazdálkodás.
- A célfajok, például a szürke gémek megőrzése a gazdaságban.
Kihívások
Az állandó legeltetéssel és a "szavanna telepítéssel" Tom egyik nagy kihívása az, hogy hogyan lehet egy aktívan legeltetett mezőn/állandó legelőn olyan fákat telepíteni, amelyek túlélhetik a bozótirtást. A Northumberland megyei tanács nyújtott némi támogatást a mezőn belüli fák védelmére. Valamivel kevesebb, mint 300 faőrséget (Cactus Tree Guards) helyeznek el. Az elmélet szerint, miután a fa megtelepedett, a védelmet el lehet távolítani, és a teheneknek engedélyezni lehet a fák begyepesedését. Megpróbálnak hektáronként legfeljebb 40 törzsnél kevesebbet telepíteni, így nem lesz lombkorona. Amellett, hogy a bozótot is biztosítják, a fák körül jobb a fű, és javul a talaj biológiai közössége.
Tom a kormányzati beavatkozást kétségkívül az egyik legnagyobb kihívásként említi. Vannak olyan helyek, ahol fákat szeretnének ültetni, de nem tudtak. Tom úgy véli, hogy a Defra rendszerét úgy alakították ki, hogy egy hagyományos paradigmán keresztül működjön, amely rendszerszerű és szükségtelenül bonyolult keretrendszerrel rendelkezik.
A paradigmaváltás a hagyományos gondolkodásmód és az agroökológiai gondolkodásmód közötti paradigmaváltás során Tom úgy érezte, hogy sok mindent meg kellett tanulnia. Úgy véli, hogy az agroökológia és az erdészet tanai között is van egyfajta szakadék.
Mindrum talajával kapcsolatban elmondható, hogy a talajban sok kalcium és magnézium található, és alacsony a kalcium-magnézium arány. A talaj pH-értéke általában 6 és 7 között van. Meszet már 5 éve nem használnak, de egyes területeken kőport és kalcium-szulfátot alkalmazhatnak.
Kutatási célok
A farmon folyó agrárerdészeti fejlesztések mögött Tom egyik fő szándéka, hogy "bevonja az egymásra épülő természetes rendszereket" azáltal, hogy betekintést nyer abba, hogy a farm egyes részei hogyan néztek ki, vagy hogyan kezelték azokat, és hogyan lehet ezt a jelenlegi termelési rendszerrel összekapcsolni. Úgy véli, hogy ez egyszerre vezet nyereséges fenntarthatósághoz és fenntartható jövedelmezőséghez.
Details of other research they are involved in on the farm, ranging from deploying IPM practices, min till and using biofertiliser, to grazing winter cereals, fecal egg counting, and brix testing, can be found on their website.
A gazdaságban kialakult termelési/irányítási keretrendszer számos különböző tudományágból és doktrínából merít, de egy olyan modell létrehozására összpontosít, amely illeszkedik az adott kontextushoz. Tom szilárdan hisz abban, hogy az agroökológia és általában a mezőgazdaság fejlődése a kontextushoz való alkalmazkodásban rejlik. Egy összetett reagáló rendszerben nincs egy helyes válasz. A kihívások és a lehetséges megoldások megosztása más emberekkel, annak megismerése, hogy ők mit csinálnak, és ennek közös továbbvitele nagyon fontos, és ez a fő oka annak, hogy részt akar venni a Living Labben. Az egyik ember másképp értelmezheti a másikét, akár a kontextusból, akár a tapasztalatai miatt, és ez azt jelenti, hogy gazdagabb információs tér jön létre. Úgy véli továbbá, hogy egy összetett környezetben fontos megérteni, hogy mit és miért akarunk elérni, mert ez lehetővé teszi, hogy változtassunk a tervünkön, ha a helyzet megváltozik, de az is fontos, hogy megértsük, mit kell minden mással szemben előtérbe helyezni.
Az agrár-erdészeti rendszer kialakítása
A "fás rétek" 4 blokkban mintegy 2 hektárnyi területet foglalnak el (40 szár alatt egy hektár). A fás rétek telepítését részben a talaj határozza meg, amelybe ültetik, a fajoknak összeegyeztethetőnek kell lenniük. Az Arwen vihar nyomán (amely 2021-ben érte el az Egyesült Királyságot) az erdővel borított fás rétek egy részét fokozatosan megnyitják az állattartás előtt. Ez főként a vegyes erdőkre vonatkozik, és főként őshonos fajokat tartalmaz.
A 49 hektárnyi vegyes erdei védősávot falak, sövények és veterán fasorok kötik össze, amelyekhez az állományok hozzáférhetnek. A sövények és fasorok nagyrészt vegyes sövényfajták, pl. kőris, cseresznye, tövis és almafa (sok sövénymagot gyűjtenek saját állományukból). Különösen a szegélyeken számos galagonya és feketetövis nő. A mintegy 324 hektárnyi (800 hektár) állandó és váltólegeltetéses szántóföldeken a szegélyeken is van lehetőség a legeltetésre. Tom egyre gyakrabban ültet fűzfát (főként Salix caprea, kecskefűz és egy viminalis hibrid) az állatok táplálására. Sok időt tölt a földön ülve, és nemcsak a mezőgazdasági állatállományt, hanem más vadon élő állatokat, például őzeket, nyulakat stb. is figyel, hogy mit esznek. Érdekesnek és tanulságosnak tartja megfigyelni, hogy a különböző fajták hogyan választják ki magukat. A gorse-zöldséggel borított mezőkön például gyakran megfigyelhető, hogy a rövidszarvúak azt eszik.
A legelőkön alapuló agroerdészethez Tom egy 0,4 hektáros (1 hold) kísérleti parcellát alakított ki, amely fűzfák, mogyoró, csipkebokor és kutyarózsa kombinációját tartalmazza. Különböző rétegeket próbál létrehozni. Ez a parcella széles körben (10-25 m) 3 m-es csomókban helyezkedik el, amelyeket a töviskoronák alatt telepítenek. Amikor ezek a területek végül sűrűvé válnak, a terv az, hogy beengedik az állományt, és megfigyelik, hogyan mérnökösködnek.
A "terepi" fák különböző konfigurációkban kerülnek bevezetésre különböző állandó legelőkön. Tom egy olyan projektbe kezdett, amelynek keretében 5 különböző blokkban 260 terebélyes fát telepít. Ezeket az alábbi területeken telepítik Kaktusz fa őrök hektáronként legfeljebb 60 fát ültetnek, és főként fűzfákból (mint fentebb), mogyoróból, valamint különféle őshonos lombhullatókból állnak, amelyeket legalább 15 méteres sortávolságra ültetnek, azzal a céllal, hogy a fáknak lombkoronát biztosítsanak, de ne lombkoronát.
Tom kísérletezik az állattenyésztési területeken a fűzfatömbökkel is, amelyeket 10 méteres sávokban ültetnek el a meglévő állandó elektromos kerítések mentén egy állandó legeltetési kísérlet során.
Nagyon hasznosnak találta a nyírfákat és a gyökereket, amelyeket a földbe ültetnek. Ültettek néhány fajt is, például mogyorót és eperfát, mert úgy vélték, hogy ezek jó tápanyag-ellátók. Tomot érdekli az az elmélet, hogy a fákból származó tanninok segíthetnek a bélsárkibocsátás csökkentésében, és úgy véli, hogy a fűz és a mogyoró nagyon jó erre a célra.
Mivel az alapvetően rozsos fűre épülő rendszerről váltottunk, a gazdálkodási paradigma megváltozott. Tom tudja, hogy egy adott vállalkozás számára nagyon sok földet kell birtokolnia ahhoz, hogy termelhessen és szállíthasson, de ezen belül nagyon is különböző összefüggéseket vizsgál: hol vannak a gazdaságban, hol vannak a földterület életciklusában a termelő mezőgazdaság szempontjából (gyakorlatilag egy 10 éves döntési ciklus), és hol vannak az erdő szempontjából (10 és 600 év között, attól függően...).
A weboldal figyelemmel kísérése
Tom számos regeneratív eszközt és keretrendszert használ, többek között a "gazdaságon belüli mikroszkópiát" a talaj és az állatok egészségének nyomon követésére, valamint a gazdálkodási döntések és az ökoszisztémát támogató beavatkozások meghatározására. Különböző objektíveket alkalmaz, a mikroszkópiától, a fajok megfigyelésétől és az állatok viselkedésének megfigyelésétől kezdve a biokémiai értékelésekig (talaj, állatállomány és növények).
A különböző objektívek használata "cselekvőképes, releváns és időszerű hírszerzési információkat" eredményez. Úgy véli, hogy nagyon fontos, hogy megértse, mit akar tenni a kontextusban, és alkalmazza azt, amit egy másik doktrínából hírszerzési ciklusnak vagy modellnek neveznénk - úgy véli, hogy ez egy igazán jó módszer a válaszok megtalálására. Számára ez egy egyszerű keretet biztosít az összetett döntések kezeléséhez.
De azt is hiszi, hogy ha meghallgatjuk és megnézzük, mi él a földön, és mit csinál, az sokat elárulhat. Sokféle lencse létezik. A talajmikrobiológia egy lencse, a gyomok olvasása egy lencse... Egy irodába, házba vagy intézménybe való belépés után 30 másodpercen belül jó érzékkel lehet érezni, hogy mi található ott, és ugyanez a helyzet a mezőn is.
Az egyik legfontosabb kihívásnak azt nevezi, hogy megértse, milyen információkra van szüksége. Milyen információkat érdemes gyűjteni? Olyan kezdeményezések által kínált útmutatással foglalkozott, mint például a következők Soilmentor és a Talajszövetségi csere a talaj egészségének ellenőrzésére irányuló törekvéseinek részeként.
Ahogy változnak a körülmények a gazdaságban, a regeneratív modell, az ökológiai rendszer vagy az agrárerdészet bevezetésével a "játékszabályok" megváltoznak, ahogy a környezet fejlődik, és más dolgok válnak fontossá. Kevés értelme van a gombabaktériumok arányát vizsgálni, amikor egy "hagyományos" rendszerről térünk át, de ha már a folyamat kétharmadánál tartunk, akkor ez tanulságossá válik... A folyamat, amelynek során megértjük, hogy mit kell tudni és tenni, ugyanolyan fontos, mint a nyomon követés, valamint annak kidolgozása, hogy mikor nem optimális az, amit eddig nyomon követtünk.
Mindrum, Northumberland, TD12 4QN
2 hektár legeltetett erdőterület - még mindig átalakulóban (a gazdaság mérete 465 hektár, 49 hektár vegyes erdei védősávok)
Silvopasztorális, erdei legeltetés/fás legelő (átmenetileg)
Vegyes gazdálkodási rendszer (juh, szarvasmarha, szántóföld)
A parcellák vegyes kora - az 5 évnél fiatalabbaktól az 1960-as évekig és a veteránokig terjed.
Sorok közötti/sorok közötti távolság: sorok nélkül, 15 m fák közötti távolság
A fasorok szélessége: 5 m
<60 trees/ha
Gabonafélék, fű
Húsmarha, juh
Hungarian 
English 
German 
French 
Spanish 
Danish 
Czech 
Bulgarian 
Dutch