LIVING LAB 7: Egyesült Királyság
Cockle Park Farm (kutatási és demonstrációs farm)
James Standen irányítása alatt
Általános információ
A Cockle Park Farm a Newcastle-i Egyetem egyik gyakorlati tanulási és kutatási farmja. A 307 hektáros (ha) vegyes gazdaság Newcastle-től 18 mérföldre északra található, amelyből 20 hektárt az agrárerdészetnek szenteltek. James Standen 2017 óta a Newcastle University Farms farmigazgatója; az egyetem két farmján 8,5 teljes munkaidős alkalmazott dolgozik.
James Standen úgy érkezett a Cockle Park farmra, hogy más oktatási intézményekben szerzett tapasztalatokkal rendelkezett a gazdaságok irányításában, valamint családja (nagyapja) is a mezőgazdasági ágazatban tevékenykedett. A farm pénzügyi életképessé tétele, valamint a fenntarthatóbb gazdálkodási technikák bevezetése volt a fő célja, amikor elvállalta a farmigazgatói feladatokat.
Korábban a gazdaság intenzív inverziós talajművelési gyakorlatot alkalmazott, és elsősorban bemutatóra tenyésztett tejelőállományt tartott. 2017 után a gazdaság egész területén közvetlen vetéssel és diverzifikáltabb vetésforgóval egy természetvédelmi mezőgazdasági megközelítést vezettek be. A tejtermelő rendszert átalakították, hogy elsősorban takarmányalapú legyen, és a 250 tejelő tehenet most már többet legeltetik a szabadban, mint amennyit bent tartják őket. A gazdaságban sertéseket is tartanak, és készpénztermelésre alkalmas növényeket, többek között gabonaféléket és olajrepcét is termesztenek.
A Cockle Park Farmon prioritás volt a termesztés sokszínűségének növelése. A takarmánynövény teljes növénykultúra kettős termesztése és a tavaszi vetés bevezetése mind-mind a növényfajok sokféleségének növelését szolgálta a gazdaságban. A tavaszi vetésforgóban a tavaszi vetésforgót a gazdaságban a gyomnövényekkel kapcsolatos problémák csökkentésére is használják. A gazdaságban a raktározási lehetőségek hiánya korlátozza a jelenleg felhasználható növények körét, valamint az éghajlati korlátok is korlátozzák a termeszthető növényeket.
Az egyetem oktatóival folytatott megbeszéléseket követően született döntés arról, hogy egy nagy területet (20 hektár) az agrárerdészetnek szentelnek. A fafajok közül a fűzfát választották, mivel a gazdaságban már régóta termelnek biomasszát a fűzfából, és 23 évvel ezelőtt ültettek egy fűzfavesszőt. Ez a blokk rendkívül változatos aljnövényzetet alakított ki hüvelyesekből, virágokból és orchideákból, ami bizonyítja, hogy a fűz képes a mezőn belüli sokféleséget elősegíteni. A fűz megbízható jövedelemforrást is biztosíthat az agrár-erdészeti projekt számára. A jövőben agroerdészeti parcellákat lehet létrehozni, amelyeken a felső gyümölcsök is termeszthetők.
Általános gazdálkodási megközelítés
Hagyományos gazdálkodás
Célok
- A Cockle Parkban a fenntartható gazdálkodási gyakorlatokat feltáró számos kutatási projekt egyike - legeltetési rendszer alkalmazása a tejelő állomány számára (ami kiemeli őket a többi egyetem közül, ahol a teheneket egész évben bent tartják), a vetésforgó diverzifikálása, beleértve a tavaszi vetésforgóban a tavaszi vetésforgóban a gyomnövényekkel kapcsolatos problémák csökkentése érdekében, valamint nagyobb rugalmasságot biztosítva tavasszal az új kutatási projektekkel, a teljes takarmánynövény kétvetésű vetése, és a szarvasmarhák teleltetése takarmánynövényeken.
- Bioüzemanyag előállítása fűz biomasszából egy 23 évvel ezelőtt ültetett, jól megtermett fűzfatömbből. E tömb felhasználása a hozamelőrejelzések optimalizálására műholdas és dróntechnológia segítségével.
- Agroerdészeti kutatási program létrehozása, amely egy fűz- és nyárfa-ültetvényt is magában foglal, azzal a céllal, hogy az agroerdészeti sávokból bevételt termeljenek, és kutatási célokra is felhasználják őket.
- A termő gyümölcsök bevezetése az agrár-erdészeti rendszerbe, hogy a termést a következők használhassák fel Stu Brew (A Stu Brew a Newcastle-i Egyetem diákszövetsége, amely sört és más újszerű italokat állít elő) almabor/gyümölcslé és gyümölcslé előállítására.
Kihívások
- A Cockle Park Farm előtt álló kihívások közé tartozik a projektet támogató jövedelemforrás létrehozása. Az Egyesült Királyságban az agrár-erdészetre vonatkozó összehangolt szakpolitika és az irányítási rendszerek hiánya azt jelenti, hogy az ehhez hasonló projektek nem kapnak pénzügyi támogatást; a szántóföldekre vonatkozó meglévő rendszerek csak korlátozottan alkalmazhatók az agrár-erdészeti rendszerekre.
- Az Egyesült Királyságban hiányoznak a kialakult agroerdészeti rendszerek, különösen az érettebb (5-7 éves) rendszerek, valamint a nagyobb léptékű rendszerek, mint például a Cockle Park Farm. Ez azt jelenti, hogy az agroerdészeti kutatásban a tudás és a szakértelem terén hiányosságok mutatkoznak más mezőgazdasági kutatási területekhez képest. Mivel a Cockle Park Farm agroerdészeti rendszere néhány év elteltével még csak most kezd kialakulni, még mindig nem adott választ az összes agronómiai és gazdasági kérdésre.
- Amikor a Cockle Park farmon az agroerdészeti rendszer felállítása előtt tanácsot kerestünk, nehéz volt szakértőket találni a biomassza célú fűz ültetésére. A kapott tanácsok nem feleltek meg a gazdaságuk helyzetének.
Kutatási célok
Az előzetes megfigyelés a talaj tulajdonságaira, a biológiai sokféleségre, a gerinctelenekre és az emlősökre összpontosított. A LiDAR (fényérzékelő és távolságmérő) méréseket a fűz- és nyárfaültetvényeken a biomassza becslésére használták; a bab betegség előfordulását 2023-ban értékelték.
Az egyik agronómiai kutatási kérdés, amellyel a Cockle Park farm foglalkozik, a sikátorokban termesztett növények kezelésével kapcsolatos. Például gombaölő szerek használata esetén hogyan befolyásolják az agroerdészeti rendszerben lévő fák a gombaölő szerek kijuttatásának időzítését, és milyen a sorok közötti eltérés? Továbbá, milyen hatással lesznek a fák a tápanyagellátásra, és hogyan hatnak a kártevőkre - csökkennek vagy növekednek?
Egy másik kutatási kérdés, amelyet a gazdaság szeretne megvizsgálni, hogy a fák miatt hogyan változnak a talaj tulajdonságai nedves és száraz időszakokban, és ez hogyan befolyásolja a talaj megmunkálhatóságát.
Az Egyesült Királyságban a jól bevált és nagyobb léptékű agroerdészeti rendszerek hiánya miatt nem áll rendelkezésre sok adat az agroerdészeti parcellák gazdaságosságáról. Az elmúlt két évben az agroerdészeti szántóföldek költségeiről, idejéről és ráfordításairól gyűjtöttek feljegyzéseket, amelyek a szántóföldi növények terméshozamára vonatkozó adatokat is tartalmazzák. Mivel a fákat háromévente fogják betakarítani, az eredményekhez több évre és több fűz- és nyárfa betakarítási ciklusra lesz szükség, mielőtt következtetéseket lehetne levonni.
Az egyetem és a gazdaságok igazgatója reméli, hogy kutatásuk segít az új és a már létező nagyszabású agroerdészeti projekteknek abban, hogy megalapozottabb döntéseket hozzanak. A REFOREST Észak-Anglia Élő Laboratórium által tartott műhelytalálkozók megkönnyítik ezeket a megbeszéléseket, valamint segítenek azonosítani az agroerdészet előtt álló problémákat ezen a területen, és azt, hogy mi szükséges ezek megoldásához, néhány esetben olyan modellek segítségével, mint a FarmTree, a közjavak eszköze és az ökoszisztéma-szolgáltatások elemzése.
Az agrár-erdészeti rendszer kialakítása
A Cockle Parkban található agroerdészeti rendszer egy 20 hektáros, 2022 tavaszán létrehozott, selymesedő rendszer. A fák összesen mintegy 3 hektárnyi területet borítanak be, sávok formájában kialakítva, négy fasorral (két dupla sor; 4,6 m széles), amelyeket 24 m hosszú, szántóföldi növénytermesztésre szolgáló sávok választanak el egymástól.
A fasorok közötti távolság 0,6 m, két dupla fasor van, az egyes blokkok között 1,7 m távolság van. A szántóföldet véletlenszerű, teljes blokkos elrendezésű kísérletként alakították ki. Minden blokkban van egy fűzfacsíkokkal beültetett terület, egy nyárfacsíkokkal beültetett terület és egy 4,6 m széles, fák nélküli "kontroll" sáv. Ezeket a kontrollsávokat állandó virágos aljnövényzettel ültették be.
A sorok közötti területeket a gazdaságra jellemző szántóföldi vetésforgót követve fogják művelni, amely gabonafélékből áll, amelyeket faba-bab vagy repce vetésforgóval és időszakos gyep/lóherés vetésforgóval váltogatnak. A legeltetési fázisok legeltetésére törekszenek, amennyiben a kerítés megszervezhető. A fák betakarítása a szokásos ütemezés szerint 3-4 évente történik.
A weboldal figyelemmel kísérése
A Cockle Park farmon az egyetem kutatói a talaj tulajdonságait, a biológiai sokféleséget, a gerinctelen állatokat és az emlősöket, valamint a fűz és a nyárfa biomasszájának LiDAR-méréseit figyelik. Ezeket a vizsgálatokat a hallgatók által a diplomamunkájukhoz minden évben meghatározott kutatási kérdések határozzák meg. A gazdaság rutinszerűen méri a szántóföldi terméshozamokat a sávokban/ismételt blokkokban.
A REFOREST részeként a Cockle Park farm agroerdészeti parcelláira nem terveznek biodiverzitás- vagy szén-dioxid-értékelést, de a területet a FarmTree modell segítségével állították be, és a hallgatókkal és kutatókkal együtt forgatókönyveket fognak vizsgálni, hogy bemutassák a gazdálkodási variációk és a jövőbeli éghajlati forgatókönyvek lehetséges hatásait.
Egyesült Királyság, Cockle Park Farm, Newcastle University, Ulgham, Morpeth, Northumberland, NE61 3EA
18 hektár
Silvoarable
Gabonafélék, repce, takarmányok a szarvasmarhák számára, legelők/legelők
1 év (ültetés 2022 tavaszán)
Sorok közötti/sorok közötti távolság: 24m/0.6m
A fasorok szélessége: 4.6m
A szántóföldön összesen 3 hektárnyi fát (egy 20 hektáros szántóföldön) ültetnek sávokban, amelyek két dupla sorból állnak, a sorpárok között 60-70 cm távolság van, a dupla sorok között pedig 1,7 m távolság van. Így a facsíkok teljes szélessége 4,6 m. A sorok közötti távolság a fasorok között 24m.
Vegyes: állattenyésztés (tejtermelés, sertés) és szántóföldi növénytermesztés.
Állattenyésztés: Tejelő szarvasmarha és sertés; 250 tejelő szarvasmarha állományban
Hungarian 
English 
German 
French 
Spanish 
Danish 
Czech 
Bulgarian 
Dutch