Living Lab Denmark – Reforest project

https://plen.ku.dk/english/research/crop_sciences/

Kapcsolattartó személy:

Bhim Bahadur Ghaley

docens, PhD

bbg@plen.ku.dk

Vaibhav Pradeep Chaudhary

PostDoc

vpc@plen.ku.dk

Élő laboratórium 6: Dánia

Vezette:: Koppenhágai Egyetem, Taastrup Campus, Dánia

Általános információ
A kísérleti termelési rendszer egy kombinált élelmiszer- és energiagazdálkodási (CFE) rendszer, amely élelmiszer- és takarmánynövényeket integrál a fűz, éger és mogyoró vegyes állományokból álló biomasszaövezetekkel. A rendszert 1995 tavaszán hozták létre a dániai Koppenhágai Egyetem kísérleti gazdaságában, Taastrupban (55◦400 N, 12◦180 E). A területet 1995 előtt folyamatosan egynyári növényekkel művelték.

Bővebben

A CFE egy organikus termelési rendszer, műtrágyák, gyomirtók és növényvédő szerek használata nélkül. A CFE-ben az élelmiszer-összetevők az őszi búzából, árpából (Hordeum vulgare) és zabból (Avena sativa) állnak, a takarmány-összetevő pedig a lóhere (Lolium perenne)/lucerna (Medicago sativa) pázsitból, a bioenergia-összetevő pedig 5 kettős sorban rövid vetésforgású fás szárú növényekből áll (védőövek). A CFE rendszert Dániában hozták létre, mint potenciális termelési rendszert élelmiszer, takarmány és energia előállítására.

Általános gazdálkodási megközelítés
Biogazdaság.

Célok
Szén-dioxid-semleges gazdaság élelmiszer, takarmány és energia előállítására

Kihívások

A talaj termékenységének fenntartása
Termésstabilitás
Pénzhiány a mérések elvégzéséhez és az élő laboratórium ellenőrzéséhez.

Kutatási célok
Cél: szén-dioxid-semleges gazdálkodás

Korábbi releváns kutatások:

Bővebben

1. Az ökoszisztéma-szolgáltatások számszerűsítése és értékelése különböző termelési rendszerekben a megalapozott döntéshozatal érdekében (Ghaley et al. 2014. DOI: 10.1016/j.envsci.2013.08.004)

2. A biomassza felhalmozódásának meghatározása Salix, Corylus és Alnus fajokból álló vegyes övekben kombinált élelmiszer- és energiatermelő rendszerben (Ghaley és Porter, 2014. DOI: 10.1016/j.biombioe.2014.02.009 )

3. Ökoszisztémafunkció és -szolgáltatás számszerűsítése és értékelése egy hagyományos őszi búza termelési rendszerben DAISY modellel Dániában (Ghaley és Porter, 2014. DOI: 10.1016/j.ecoser.2014.09.010).

4. A C:N/C:O sztöchiometria és az ökoszisztéma-szolgáltatások kapcsolata a kezelt termelési rendszerekben (Ghaley et al. 2015. DOI: 10.1371/ journal.pone.0123869)

5. A kombinált élelmiszer- és energiatermelési rendszer (CFE) termelékenységének és gazdasági életképességének értékelése Dániában (Ying Xu et al, 2019 DOI: 10.3390/en12010166)

6. Az agrár-erdészeti rendszerek termelékenysége és gazdasági értékelése az élelmiszerek és nem élelmiszercélú termékek fenntartható termeléséhez (Lehmann et al. 2020. DOI: 10.3390/su12135429).

7. A fenntarthatóság többdimenziós elemeinek értékelése az európai agrár-erdészeti rendszerekben (Smith et al. 2022. DOI: 10.1016/j.agsy.2021.103357).

Az agrár-erdészeti rendszer kialakítása
A kombinált élelmiszer és energia (CFE) egy organikus termelési rendszer, műtrágyák, gyomirtók és növényvédő szerek használata nélkül. A CFE-ben az élelmiszer-összetevők az őszi búzából, árpából (Hordeum vulgare) és zabból (Avena sativa), a takarmány-összetevők pedig a következőkből állnak

Bővebben

rizs (Lolium perenne)/lucerna (Medicago sativa) és a bioenergetikai komponens 5 dupla sor rövid vetésforgású fás szárú növényből (védőövek) állt. Dániában létrehoztak egy kombinált élelmiszer- és energia- (CFE) agro-ökoszisztémát, mint potenciális termelési rendszert élelmiszer, takarmány és energia előállítására. A CFE egy olyan agrár-erdészeti rendszer, amely az SRWC-t a hagyományos monokultúrába integrálja élelmiszer-, takarmány- és energiatermelés céljából.

A CFE-rendszer egy sorközművelési rendszer, amelyben a sorközökben élelmiszer- és takarmánynövényeket, az energiatermeléshez pedig rövid forgatású fás szárú növényeket (SRWC) termesztenek biomasszaövezetként. A rendszer 10,1 hektárnyi élelmiszer- és takarmánykomponensből, mint például tavaszi árpa, őszi búza, zab és lucerna/répafű, valamint 0,75 hektárnyi biomasszaövezetből áll, amely öt, a szántóföldön belül 50, 100, 150 és 200 méteres térbeli távolságban elhelyezett SRWC-övezetből áll. Minden egyes biomasszaövezet 10,7 m széles, és öt dupla sor SRWC-ból áll. Az öt kettős sorból három középső kettős sor három fűzfa-klónból (egy-egy kettős sor) áll (Salix viminalis (L.) "Jor", Salix dasycladus Wimmer és Salix triandra cinerea (L.)), amelyeket az egyik oldalon egy kettős sor közönséges mogyoró (Corylus avellana (L.)), a másik oldalon pedig egy kettős sor éger (Alnus glutinosa (L.) Gaertner) szegélyez. Mindegyik kettős sor 1,3 m távolságra van egymástól, a telepítési sűrűség 20 000 fa/ha-1 . Az SRWC-ket 0,5 m-es soron belüli és 0,7 m-es sorok közötti távolsággal ültették. A biomasszaövezeteket 50, 100, 150 és 200 m-es különböző távolságokra telepítették, és ennek megfelelő távolságú sávokat hoztak létre, hogy felmérjék a biomasszaövezetek élelmiszer- és takarmánykomponensekre gyakorolt térbeli hatásait. A biomasszaövezeteket négyévente betakarítják és felaprítják, és a faforgácsot egy közeli hő- és erőműnek adják el hő- és villamosenergia-termelés céljából, míg a biomasszaövezetek között termesztett élelmiszer- és takarmánynövényeket évente betakarítják.

A weboldal figyelemmel kísérése
Mit és hogyan fognak ellenőrizni:

Bővebben

1. SZÉNMEGKÖTÉS

A. Föld feletti: DOI: 10.1016/j.biombioe.2014.02.009

B. A föld alatt: DOI: 10.1007/s004420050201

C. Szemétmintavétel = szemét + holtfa és ágak gyűjtése 0,25 m2 -es mintavételi keretben.

2. TALAJERÓZIÓ MEGELŐZÉSE

A. 137 Cs módszer: DOI: 10.2307/3673774 VAGY

B. Ghaley and Porter, 2013 = DOI: 10.1016/j.ecolind.2012.08.009'

3. VÍZTARTÓ KÉPESSÉG

SOIL CORE METHOD: DOI: 10.1016/j.envsci.2013.08.004

4. SHELTERBELT HATÁSOK: DOI: 10.1016/j.envsci.2013.08.004