https://inagro.be/eng

Kapcsolattartó személy:

Willem Van Colen

kutató agrárerdészet Inargónál

Élő laboratórium 2: Belgium

Vezette:: Inagro a helyi gazdákkal együttműködve, akik vetésközi növénytermesztést folytatnak

Általános információ
A belgiumi Living Lab az Inagro tulajdonában lévő kutatási terület. A helyi kereskedelmi gazdálkodók intercroppinget végeznek és kereskedelmi gazdálkodók. Az élő laboratóriumot hosszú távú agroerdészeti kutatási és demonstrációs helyszínnek tervezik.

Ezen az 1,4 hektáros, termékeny homokos vályogtalajjal rendelkező földterületen szántóföldi növényeket és zöldségeket termesztenek a diófa-sorok között. Stratégiai célunk, hogy az agrárerdészet mint innovatív gyakorlat a flamandiai úttörő szakaszon túlmutatóan is elterjedjen. Egyrészt az agroerdészetben rejlő lehetőségek és megvalósíthatóság tanulmányozásával, hogy e gyakorlatorientált jó példa alapján tudományosan megalapozott figyelemmel és információkkal szolgáljunk. Másrészt helyszíni bemutatókon vagy online kommunikáción keresztül valamennyi érdekelt fél, köztük a gazdálkodók (fő célcsoportunk), kutatók, tanácsadók, politikai döntéshozók és mások számára.

Saját agroerdészeti parcellánk révén értékes betekintést és gyakorlati tapasztalatokat nyerhetünk erről a fenntartható élelmiszer-termelési rendszerről, amely a mezőgazdaság előtt álló mai és jövőbeli kihívásokra - mint például az éghajlatváltozás, a talaj egészsége, a vízgazdálkodás és a biológiai sokféleség - adott válaszok részét képezi.

Az Inagro és a helyi gazdák között on-field együttműködés van, ahol az Inagro felelős a fák és a fasorok kezeléséért, míg egy helyi gazda végzi a vetésközi növénytermesztést.

Jelenleg a diófákat egymástól távol eső sorokba ültették, így a sorok között egy szomszédos gazdálkodó hagyományos szántóföldi növényeket (burgonya, búza, kukorica, ritkított bab) és zöldségeket (sárgarépa, káposzta, zeller, póréhagyma) termesztett. A fasorok alá évelő flower sávokat telepítettünk, hogy a beneficialis rovarokat (természetes kártevőirtás és beporzás) vonzzák.

 

Általános gazdálkodási megközelítés
Az Inagro szándékosan döntött úgy, hogy az élő laboratóriumot hagyományos gazdálkodási rendszerben alakítja ki, mivel Flandriában a mezőgazdaságnak csak mintegy 3% része biogazdálkodás. Nem akarjuk az agrár-erdészet gyakorlatát erre korlátozni. 3%, de meg akarjuk mutatni, hogy a hagyományos gazdálkodásban is megvalósítható, profizibilis és előnyös lehet az agrárerdészet a talaj, a víz és a biológiai sokféleség szempontjából.

Célok
A fő cél a zöldségfélék, szántóföldi növények és a dió termesztésének bemutatása oly módon, hogy a gazdák továbbra is profitable jövedelemre tegyenek szert, ugyanakkor javuljon a helyzetük. talajállapotok, a biológiai sokféleség növelése, valamint a földjeik és gazdaságuk ellenálló képessége.

Kihívások

  • Fák bevezetése a rendkívül intenzív, jövedelmező zöldségtermesztés által uralt mezőgazdasági tájban
  • Helyi gazdák érzelmei: Általában negatívan viszonyulnak a fákhoz, arra hivatkozva, hogy a növényekkel vélhetően versenyeznek az erőforrásokért.
  • A helyi gazdálkodók korlátozott tapasztalata a fák kezelésében és a betakarítási technikákban.
 

Kutatási célok

Az agroerdészeti kutatási parcellán végzett hosszú távú monitoring vizsgálat célja kettős:
  • A fák és az agroerdészeti gyakorlat hosszú távú hatásának felmérése a talajra, a vízre, a mikroklímára és a biológiai sokféleségre.
  • Meghatározni e különleges agrár-erdészeti rendszer hosszú távú gazdasági hasznosságát. A hangsúlyt arra kell helyezni, hogy a terméshozam növelése érdekében hogyan optimalizálható a növényfajok/fajták kiválasztása vagy a növények és fák gazdálkodása.
Az agroerdészeti parcella egyben bemutató parcella is lesz a gazdálkodók és más érintettek számára. 
Ugyanakkor gyakorlati tapasztalatokat is szerzünk, amelyeket közvetlenül továbbadhatunk a gazdáinknak. Az eredményeket felhasználjuk a gazdálkodók irányítására, a tanácsadók tájékoztatására, a fogyasztók érzékenyítésére, a kutatók inspirálására, a döntéshozók vagy a finanszírozó ügynökségek számára nyújtott döntéstámogatásra stb. 

Az agrár-erdészeti rendszer kialakítása 

A kutatási parcella egy körülbelül 1,4 hektárnyi területű sorközművelési rendszer. A fák sorai ÉNy-DK-DK-i irányban helyezkednek el. A fásítás diófákból (Juglans regia) áll, a soron belüli távolság 8 m, a sorok közötti távolság 24 m, ami hektáronként 36 fa sűrűségét eredményezi.

A diófa választása a gazdák e fák iránti erőteljesen növekvő érdeklődésén, nagy gazdasági potenciáljukon és az agroerdészeti rendszerekben való alkalmazhatóságukon alapul. A diófák alatti 3 méter széles sávokat fűfélék és gyógynövények évelő keverékével vetik be, azzal a céllal, hogy korlátozzák e sávok kezelését és vonzzák a hasznos rovarokat. A fák között 6 éves vetésforgóban (burgonya, zeller/sárgarépa, kukorica, póréhagyma/káposzta, őszi búza és zöldbab) a térségünkre jellemző szántóföldi növények és zöldségek lesznek. Az uralkodó szélirányra (délnyugat) merőlegesen sövényt ültetünk, amely szélvédelmet és élőhelyet biztosít a rovarok és madarak számára. A parcellát hagyományos módon kezelik.

 

A weboldal figyelemmel kísérése

A fő hangsúly a fáknak a növénytermesztésre és -gazdálkodásra gyakorolt közvetlen és közvetett hatásának hosszú távú vizsgálatán van. A terméshozamot, a termésminőséget, a fák hozamát és a kezelési költségeket gondosan nyomon követik, és felhasználják az agroerdészeti rendszer gazdasági számításaiban.

Másodszor, az ökoszisztéma-szolgáltatások nyújtására összpontosítunk a talajminőségre, a szén-dioxid-tárolásra, a vízgazdálkodásra és a biológiai sokféleségre gyakorolt hatások nyomon követésével. A talaj tekintetében olyan kémiai paramétereket fogunk mérni, mint a tápanyagok, a szerves anyag és a pH, valamint olyan fizikai paramétereket, mint az ömlesztett sűrűség, a textúra és a vízszűrő képesség. A talaj makro- és mikrobiológiai sokféleségét is figyelemmel kísérjük. A makroorganizmusok esetében a hangsúly a földigilisztákra és a talajbogarakra helyeződik. Valamennyi intézkedést évente végzik el, amennyiben ez releváns és lehetséges. A tenziométerek segítségével a talaj nedvességtartalmát a növénytermesztési időszak alatt a fák sorai között fogják nyomon követni.

A stratégiailag elhelyezett meteorológiai állomások folyamatosan mérik a levegő és a talaj hőmérsékletét, a fényviszonyokat, a szélsebességet és a csapadékmennyiséget a fasoroktól való távolság függvényében.

Belgium

1,4 ha

Silvoarable, silvohorticulture, sövények, védősávok, és a parti puffer sávok

Mezőgazdaság és kertészet

Alapítva 2023-ban

Sorok közötti/soron belüli távolság: 24m/ +-8m

A fasorok szélessége: 3 m

A fák száma: 50

6 éves vetésforgó burgonya, kukorica, őszi búza, póréhagyma/káposzta, sárgarépa/zeller, répabab.

Állattenyésztés: Nem

Magasan termékeny homokos vályogtalaj

hu_HUHungarian